Köszöntjük,

a Mofém

horgászegyesület honlapján!

ALAPÍTVA: 1953 

Bemutatkozás

Név: MOFÉM Horgászegyesület

Cím: 9200 Mosonmagyaróvár, Lajtaszer 15.

Adószám: 19884567-1-08

Nyilvántartási szám: 08-02-0000099

Az egyesület rövid története

Az Egyesületet 1943/44-ben a MOFÉM gyár dolgozói alapították. Hivatalos megalakulásának éve 1953. Hosszú ideig a Lajta Jobb-parti Csatorna volt a HE egyetlen vízterülete. Az 1960-as évektől kezdődően Mosonmagyaróvár körzetében és a Szigetközben egyre több kavicsbánya tóval bővült a tagság által kezelt, államtól haszonbérelt vízterület. Az 1980-as években már 8 vízterület volt az egyesület kezelésében. A vízterület bővülésével nőtt a horgász létszám is. Sajnálatos módon a kiinduló vízterületen, a Lajta Jobb-parti csatornán, amelyet a köznyelv „Megyei Csatorna” néven tart nyilván, hosszú ideig a tagság nem horgászhatott, mert az 1990-ig az itt állomásozó szovjet csapatok bázisterülete volt. A rendszerváltozást követően állami segítséggel (2 millió Ft) és a tagság anyagi hozzájárulásával (2,5 millió Ft) a Csatorna revitalizációja kezdetét vette. Erre nagy szükség is volt, mert a jól halasított bányatavaink közül 5 db a privatizáció „áldozata” lett.

Két bányatavat, az un. Halászi 2-est és a Dunakiliti-t vásárlással (újabb 4 millió Ft-os tagsági áldozat vállalás) sikerült megmentenünk. A gyarapodó létszámú egyesületnek ezekhez a vizekhez a 2000-ben pályázat útján, az állami vizekből, az ÉDUVIZIG támogatásával 15 évre sikerült haszonbérletbe venni a Feketeerdői holtágat, ami kereken 10 ha.

2016-tól a halgazdálkodás minden állami vízterület esetében alhaszonbérletként folyik.

A 2013. évi a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló CII. törvény és a kapcsolódó rendeletek „Magyaróvári Vártó és Óvári Malomág” megnevezéssel halgazdálkodási vízterületté nyilvánította a két vizterületet. 2016-ban a MOFÉM Horgászegyesület szerződést kötött a halgazdálkodási jog alhaszonbérlőjeként horgászcélú hasznosításra.

A szerződések minden vízterületre 2030. december 31-ig érvényesek.

Így a 2016. évtől kezdődően a következő, egyesületi vizeken gazdálkodunk:

1.

Dunakiliti kavicsbányató (saját tulajdon)

0,50 ha

2.

Halászi 2 kavicsbányató (saját tulajdon)

2,37 ha

3.

Feketeerdői Holtág (állami alhaszonbérlet)

10,00 ha

4.

Lajta Jobb-parti Csatorna (állami alhaszonbérlet)

5,80 ha

5.

Mosonmagyaróvári Vártó és Malomági Lajta

(állami alhaszonbérlet)

0, 6 ha

A privatizáció más területen is fenyegette az egyesületet. Megalakulástól 2003-ig a MOFÉM gyárhoz kötődő civil szervezetek, így mi is térítés mentesen használhattunk egy kb. 30 m2-es helyiséget a Kultúrházban. Ez volt az irodánk, irattárunk, jegykiadó helyiségünk, itt tartottuk vezetőségi üléseinket. Innét is mennünk kellett. Választhattunk a bizonytalan és drága bérlet, vagy a saját tulajdon között, ha nem akartunk az „utcára kerülni”. Úgy határoztunk, tanulva a privatizációból, hogy saját helyiségünk lesz. 4 millió Ft-ért a Lajtaszer 15. sz. alatt vettünk egy 36 m2-es lakást. Ez most az irodánk és a nagyobb rendezvények (küldöttgyűlés) kivételével igényeinket, ha szerényen is kielégíti.

Mindezt összeszámolva tavakra, helyiség vásárlásra 1990-től 15 év alatt 10,5 millió Ft-ot költött az Egyesület 500-700 fős tagsága, úgy, hogy közben ingóságokra (irodafelszerelés, bútorok, elektronikai cikkek) is költöttünk, továbbá vizeinket is a jó gazda módján kezeltük. Ma bármelyik kavicsbánya tavunk piaci értéke többször 10 millió Ft. Egyesületünk a nehézségeket csak úgy tudta leküzdeni, hogy a tagság áldozatvállalása és a vezetők előrelátása, szakmai hozzáértése szerencsésen találkoztak.

A sok viszontagság ellenére töretlenül gyarapodó Egyesület első számú vezetőit sajnos nem sikerült maradéktalanul felderíteni, akikről tudunk, kronologikus sorrendben a következők:

 

Elnökök:

Palkovits Péter (1943-?)

Adrigán Ottó (?-1959)

Baracskai Lajos (1960-1974)

Bedő János (1975-1978)

Dr. Késmárki István (1979-2017)

Dr. Koltai Gábor (2018-

 

Titkárok:

Györe László (1953-1955)

Bánlaki Gusztáv (1958-2003)

Meszlényi András (2004-2012)

Kudoba Lajos (2012-2021)

Karácsony Imre (2021-

 

Az egyesület szervezeti felépítése és működése

A Mofém Horgászegyesület a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság által bejegyzett és általa jóváhagyott Alapszabály szerint működő civil szervezet.

Az Egyesület törvényes képviselője az elnök.

Az Egyesület szervei:

 

1. Küldöttgyűlés

Az 5 éves választási cikluson belül, rendes körülmények között évente egyszer ülésezik, létszáma 50 fő.

2. Vezetőség

A 11 fős vezetőség az Egyesület operatív szerve, végrehajtja a Küldöttgyűlés határozatait. Évente, rendes körülmények között 3-4 alkalommal ülésezik. Gyakorolja a Küldöttgyűlés által ráruházott jogokat.

3. A Küldöttgyűlés által választott, az Alapszabály szerinti bizottságok

3.1. Felügyelő Bizottság (FB)

A 3 tagú bizottság negyedévente ülésezik. Az Alapszabály szerinti működés belső ellenőrző szerve. Tagjai az Egyesületben más tisztséget nem viselnek.

3.2. Fegyelmi Bizottság (FEB)

A 3 tagú bizottság szükség szerint ülésezik. Vizsgálja és eljár azokban az ügyekben, amelyekkel kapcsolatban az Egyesület tagjai az Alapszabállyal, a határozatokkal, a horgászrenddel, az etikai és környezetvédelmi előírásokkal, stb. felróható magatartást tanúsítanak.

Az Egyesület küldöttgyűlés által választott tisztségviselői

Elnök (Dr. Koltai Gábor)

Titkár (Karácsony Imre)

Gazdasági felelős (Dobos Rita)

Vezetőség tagjai (Bedő György, Ifjú Tamás, Kajtár Ferenc, Kudoba Lajos, Máthé József, Molnár Tibor, Szabó Zoltán, Szlavonics Gábor)

A Felügyelő Bizottság (elnöke és két tagja: Házi Sándor, Csonka Bálintné, Hockleitner Mária)

A Fegyelmi Bizottság (elnöke és két tagja: Székely József, Hujber Zoltán, Walke Gábor

Egyéb rendszeres tisztségek és megbízások

• versenyfelelős

• műtárgy ellenőrök és karbantartók

• „tógazdák” (vízterületenként 1-1 fő)

• társadalmi halőrök

Vizeink

A vízterületek rövid bemutatása

  1. Halászi 2- és a Dunakiliti kavicsbányák

Mindkét anyagnyerő helyen a kavicsbányászat az 1970-es években megszűnt. Sajnos a kitermelők a törvényben előírt parti rekultivációt elmulasztották. A részleges partrendezést, a parti sáv fásítását az egyesület folyamatosan végzi. A kalciumkarbonátos 7,8-8,2 pH-jú víz jó minőségű, de eutrofizációra hajlamos.

Viszonylagos táplálékszegénységük miatt előnevelt, 1 és 2 nyaras korosztályok telepítésére kevésbé alkalmasak. Fő fajaik: ponty, csuka, süllő, keszeg, sügér. A telepített mennyiség nagy biztonsággal visszafogható. A természetes szaporulat minimális.

  1. Lajta Jobb-parti Csatorna (Megyei Csatorna)

Az Egyesület legrégebbi vízterülete, amelyet 1956 és 1991 között nem használhatott. Az osztrák-magyar országhatárhoz közel ágazik ki a Lajta főágból, lejjebb szivornyás vízkivétellel vízpótlást kap a Lajtából és a város ÉNy-i részén lévő zsilip előtt torkollik vissza a főágba. Elsődleges szerepe az ár- és belvízvédelem. Halgazdálkodásra – egyesületünk és a városi Vízgazdálkodási Társulat közreműködésével – különösen az alsó kb. 3 km-es szakasza kiválóan alkalmas. Vize hidrokarbonátos, tápanyagdús, mintegy 40 halfajnak kedvező élettere. Jobb partját erdősáv szegélyezi. A lassú folyás miatt az aljzat iszaposodásra hajlamos. Az Észak-dunátúli Vízügyi Igazgatóság 2020-ban a csatorna teljes hosszán kotrást végzett. A Csatorna mindkét partja természetszerű környezetet biztosít és kedvelt horgásztérség.

  1. Feketeerdői holtág (Mosoni-Duna – holtág)

DK-i részén elegyes kőrises erdő, ÉNy-i részén legelő veszi körül. Vadregényes környezetben, változó vízmélységű, feliszapolódott, eutrofizációra hajlamos holtág. Középső és alsó részén összeköttetése van a Mosoni-Dunával. Halfajokban, különösen rablóhalakban gazdag. Újabban a bedőlt fákat „gyarapítják” a hódok.

  1. „Magyaróvári Vártó és Óvári Malomág”

 

Egyesületünk 2016-tól a halgazdálkodási jog alhaszonbérlője. Könnyű megközelíthetősége miatt főleg az idősek és gyerekek körében kedvelt. Horgászni csak a vár felőli oldalán szabad. Az Egyetem kezelésében levő tó horgászcélú hasznosításában az egyesület hangsúlyozottan ügyel a Vártó más funkcióira, a városi igényekre.